Rádóckölked község
Adatok
Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Körmendi kistérség
Lakosság: 278 fő
Terület: 18.95 km2
Népsűrűség: 14,67 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 94
Fekvése
A falu Körmendtől 8 km-re északra fekszik Nagykölked és Egyházasrádóc között. Két, egykor önálló faluból, a Nagykölked szomszédságában fekvő Kiskölkedből és az Egyházasrádóc melletti Pusztarádócból áll.
RádóckölkedTörténete
A község területén ősidők óta élnek emberek, határában megtalálhatók az újkőkor, bronzkori, kelta és római települések nyomai. Rádóc települést 1221-ben említik először Ecclesia S. Georgii de Radocz alakban. Köznemesi település volt, melyet 1238-ban Terra nobilium de Raduzt néven említenek. 1422-ben Raduch, 1449-ben Radocz néven szerepel az írott forrásokban. [1] Később két település alakult ezen a területen, melyből az egyházzal rendelkezőt Egyházasrádócnak, a tőle nyugatra eső falut pedig Pusztarádócnak nevezték. Pusztarádóc valószínűleg a török időkben elpusztult és sokáig lakatlan volt, innen kapta az előnevét. Kölked település 1221-ben Terra Kewlked néven szerepel először, 1279-ben Kulked, 1423-ban Eghazaskulked, 1425-ben Kwlked, 1439-ben Kelked, 1479-ben Eghazas Kewlked, 1486-ben Kelked néven említik. [2] 1314-ben a Szent Miklós tisztelétére szentelt itteni kápolnát, 1501-ben pedig a Szent Miklós tiszteletére szentelt itteni egyházat említik, melyek valószínűleg a mai Nagykölkedre vonatkoznak.
Vályi András szerint "Egyházas Radócz, Puszta Radócz. Két elegyes magyar falu Vas Vármegyében, Egyházas Radócznak földes Ura Körméndy, és más Uraságok; Puszta Radócznak pedig Gróf Nádasdy Uraság, ez fekszik Felső Lendvához közel, mellynek filiája; lakosaik katolikusok, és másfélék, határbéli földgyeik jók, vagyonnyai külömbfélék, első osztálybéliek." [3] "Nagy, és Kis Kölked. Két falu Vas Várm. földes Uraik külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszenek Körméndhez mint egy másfél mértföldnyire, földgyeik jó termékenységűek." [4]
Fényes Elek szerint "Puszta-Radócz, magyar f., Vas vgyében, 350 ref., 60 kath., 12 evang. lak." [5] "Kis-Kölked, magyar falu, Vas vmegyében, ut. post. Körmend 1 óra, 130 kath., 80 ref., 12 zsidó lak. Birja Szabó, Karcsay, s m" [6]
Vas vármegye monográfiája szerint "Puszta-Radócz. A házak száma 61, lakosaié, akik mind magyarok, 429. Vallásuk r. kath., ev. ref. és ág. ev. Postája Egyházas-Radócz, távírója Körmend. Ev. ref. temploma 1861-ben épűlt." "Kis-Kölked, 33 házzal és 153 magyar lakossal. Vallásuk r. kath., ev. ref. és ág. ev. Postája Egyházas-Rádócz, távírója Körmend. Hetyey István földbirtokosnak itt csinos úrilaka van." [7]
1910-ben Pusztarádócnak 486, Kiskölkednek 148 magyar lakosa volt. Mindkét település Vas vármegye Körmendi járásához tartozott. Pusztarádócot és Kiskölkedet 1935-ben Rádóckölked néven egyesítették.
Nevezetességei
- Református temploma 1861-ben épült.
Következő községek
Radostyán | Ragály | Rajka | Rakaca | Rakacaszend | Rakamaz | Rákóczifalva | Rákócziújfalu | Ráksi | Ramocsa | Ramocsaháza | Rápolt | Raposka | Rásonysápberencs | Rátka | Rátót | Ravazd | Recsk | Réde | Rédics | Regéc | Regenye | Regöly | Rém | Remeteszőlős | Répáshuta | Répcelak | Répceszemere | Répceszentgyörgy | Répcevis | Resznek | Rétalap | Rétközberencs | Rétság | Révfülöp | Révleányvár | Rezi | Ricse | Rigács
További községek
Nyárád | Diósberény | Zamárdi | Old | Szinpetri | Érpatak | Ábrahámhegy | Lácacséke | Lakhegy | Koppányszántó | Kishódos | Nagyvenyim | Kisszékely | Tiszaszentimre | Budapest | Vásárosnamény | Liptód | Szabás | Szalapa | Bóly | Tarnaméra | Apátvarasd | Abda | Balatonmáriafürdő | Nyírbogát | Sajóbábony | Belezna | Nemesszalók | Mosonszolnok | Máriahalom | Nemesvámos | Cserénfa | Teresztenye | Gyöngyöshalász | Sárrétudvari | Hegyhátmaróc | Szamostatárfalva | Sáregres | Tiszanána | Baksa | Bozzai | Madaras | Lendvajakabfa | Halászi | Nemesrempehollós | Hosszúpereszteg | Gönyű | Keszü | Sáp | Márokpapi
